A virágok, mint jelképek a magyar népművészetben

Amikor az ember ránéz egy virágra, kezébe veszi, megszagolja, öröm tölti el a szívét. A természet csodái sokszor előfordulnak a magyar népdalokban, népmesékben és a népi építészetben is meghatározóak. Ezek a jelképek örökké élnek, hordozzák az ősi tudást.

A szerelmesek egymást sokszor virágnevekkel jelölik. (pl.:rózsabimbóm, violám) A növények „korához”, színéhez, alakjához is szimbolikus jelentések tartoznak.  A tűzerőt (férfierőt) jelképező virágok általában pirosak, narancssárgák, sárgák, a vízerőt (női erőt)  képviselő virágok színe általában kék. Minél világosabb egy virág, annál fiatalabb és minél sötétebb, annál idősebb, akit jelképez.

A kelyhes virág (liliomfélék) a befogadó energiát, a napforma virág az aktív férfi energiát képviseli. A hervadt virág az elmúlást, betegséget, bánatot, halált jelenti. A virágcsokor a családot, szerelemeseket, a házastársakat jelképezi. Az áldott állapotban lévő asszonyokat a megvastagodott növényi elemek jelképezték, a magzatot (szív, három levél, kisméretű leveles ág, kis tulipán) mindig magukban hordják.

A tulipán a Teremtő, a Szent Hármasság jelképe. Õseink díszítették vele ruháikat, hímezték terítőkre, festették berendezési tárgyaikra, faragták kapufélfáikra stb. Még címerekben is látható ez a szimbólum.

 

 

A liliomfélék – köztük a tulipán – alkalmasak a nőiesség, általánosítva a szerelem jelképes jelölésére is. Ezért kerülhetett rá az eladó lányok legfontosabb vagyontárgyának elejére: a tulipánosládára. A tulipán és a szív motívumokat együtt is ábrázolták a női férfi szembenállás és a fizikai különbségek jelképeként. A tulipán a nőiesség , a szív a férfi jelképe.

A rózsa ősi magyar jelkép, a lélek szimbóluma. A matyó hímzéseken a piros szirmok az Atyaisten termékenyítő erejét, a belső kék kör az Anyaisten, az anyaméh jelképe, a legbelső mag a születő lélek jelképe. A matyó rózsákat egymással levelek, hullámvonalak tartják össze. Ez arra utal, hogy a lelkek egymással kapcsolatban léteznek.

További jelentéstartalmak is tartoznak a rózsához: a szerelem. a szépség,  politika és a háború szimbólumaként is ismert.. A magyar népi szimbolikában gyakran így nevezik a népmesék, népballadák hőseit. A fehér rózsa a tisztaságot, a vörös rózsa a vértanúságot jelentette.

Ennek a növénynek éles tüskéi vannak, ezért a kert első részébe ültetve hasznos lehet, mert otthonunk védelmét szolgálja. A házhoz és a bejárathoz ne ültessük túl közel. Nagyon kellemes látványt nyújt, ha pergolára vagy rácsra futtatjuk.

Nézzük mire használható, azon kívül, hogy kertünk ékes dísze:
Ünnepélyes alkalmakon a rózsaszirom eső és a rózsaszirom szőnyeg gyönyörű látványt nyújt. A díszítés mellett orvosi és szépészeti célokra is használták a rózsát. A virágból kinyert rózsaolaj parfüm-alapanyagként is használható. (Otthon is készíthetünk rózsavizet, lásd előző cikkemben.)

 

A nyírfaágakat őseink kapuikra faragták, ezzel távol tartották a „gonoszt”.  Bizonyos növényekről azt tartották, hogy azokban a villám nem csap bele, így a a házat is megvédik (csalán). Kapuikba, ablakaikba, ajtójuk közelébe tették a kakukkfüvet, a rozmaringot, a gyöngyvirágot és a fenyőt.  Készíthetünk ezekből a növényekből koszorút, ajtódíszt.

Németné Wéber Gabriella