Ezt az ötletet Török Klára küldte be a pályázatunkra.

Egyszer fordult velem elő, hogy szemben jött velem a saját ruhám. Ráadásul egy bálon, az estélyi ruha. Akkor megfogadtam, hogy soha többet nem lesz ilyen.

Ennek a gyönyörű ruhának a festése az én munkám, a varrása a kedvenc varrónőmé. Amikor már a ruha ki volt szabva, rám volt igazítva, akkor hoztam haza a ruhát, hogy megfesthessem.
Ugyancsak találtam hozzá mintát egy régi Burdában.

A minta tetszett, azonban sehogy sem volt jó az én ruhámon. Ezért a felsőnek, és a szoknya betétrészének megfelelően megrajzoltam a mintát.


A munka további menete ugyanaz, mint a párnák esetében. A papíron megrajzolt mintát kiemeltem vastag filctollal, alátettem az anyagnak, átfestettem a minták körvonalait.
Majd elképzelésemnek megfelelően kiszíneztem a virágokat. Sárgát, narancsot és aranyszínű festéket használtam hozzá. Amikor megszáradt, akkor a hátoldalán átvasalva fixáltam a mintát.
Tetszett mindenkinek, és garantáltan nem jött velem szemben a bálon még egy ilyen ruha.